2009. március 17., kedd

Stratégia vagy valami!!

Egyre világosabban látom,hogy ha nem gondolok ki valami más módszert,nem lesz jó vége a dolognak!!

Vagy csak túl sötéten látok,erre igencsak hajlamos vagyok,hogy mindenből először csak a rosszat látom.

Nem is az evéssel akarok most foglalkozni,mert azt tapasztalatból tudom,hogy mire megy az ember,ha nagyon erőltetik.Nem voltam jó evő soha,főleg ,ha új dolgokat kellett kipróbálni.Inkább maradtam a jól bevált zsíros kenyérnél,mintsem megkóstoljak bármit is.

Szüleim néha hagyták,néha cseleztek,mások akaratoskodtak,mint pl.nagyapám.Mindenáron megetetett velem valami gombócot.Nem emlékszem pontosan mi is volt,csak a gombócra.Példát statuálni apáméknak,kinn hagyott a konyhában,azzal ,hogy nem mehetek be tévézni,míg nem ettem meg.Emlékszem milyen keservesen gyűrtem lefele,még a könnyeim is befelé csorogtak.Nagy nehezen meg is ettem felét.

Arra jött ki nagyapám ,épp készült megdicsérni,mikor vissza is hánytam azon melegében.

Na,ez lehetett az a pont,mikor rájött mindenki,hogy mire vezet az erőszakosság.

De ,hát nagyapáméknál szigorú szabályok voltak,főleg az evésre.Brrr...,sosem bírtam a kemény szabályokat.Meg nem is voltunk rákényszerítve.

Így attól kezdve,apámék továbbra sem kényszerítettek semmilyen étel megevésére,ha látták,hogy turkálok benne,apuka mindig elküldött az asztaltól,mondván inkább ne egyem meg,ha nem kell.De valahogy mindig ettem normálisan,gyümölcsöket mindenfélét,zöldségekkel volt némi gond,főleg,ha megvoltak főzve,mint pl a leves zöldségek,de nyersen ezeket is megettem.Azt hiszem a gyomrom nem szerette az összekutyult dolgokat,mert pl a vajas kenyeret szerettem ,a lekváros kenyeret szintén,de ,ha a vajas-lekváros kenyeret fúúúj,utáltam.Mindezek tetejébe,ha valamit mégis megettem ,ami nem igazán ízlett,elég volt,ha csak megkóstoltatták velem,másnapra gyönyörű sebek jelentkeztek a számon.Amit itt herpesznek hívnak,azt hiszem.ja és a legérdekesebb,a csokit ,meg más édességet sem szerettem nagyon,20 éves koromig 1,max 2 tábla csokit,ha megettem,összesen!

Ahhoz képest,hogy nem is az evésről akartam írni szépen belefokoztam.Egy szó,mint száz,Tücsköm azt hiszem az én nyomdokaimba lépett ebből a szempontból,habár apa se volt jobb egy fokkal se,tehát volt kitől örökölni.

Szóval,ő is megeszik majdnem minden gyümölcsöt,kivéve a kivit,meg a narancsot,aminek csak a levét szopogatja ki.Zöldségekkel is jól állunk,igaz a cukkinit inkább kihagyja.De azon kívül mindent megeszik.Csak keveset.Meg rengeteget mozog mellé.Bár én tudnék ennyit.Tehát még egyelőre ez elfogadható helyzet,csak ne fogyjon.
Tehát remélem,megoldódik.És remélem a finnyáskodás oka a fogzás,mert néha amit egyik nap megeszik, azt másik nap nem.

Egyelőre ennyi,hamár így belefokoztam az evésbe.Folyt.köv.

1 megjegyzés:

Bogár és Gerti írta...

:) Én állítólag mindent megettem gyereknek, de nem volt válogatás. Mindent meg KELLETT enni... arra emlékszem, hogy volt amit undorodva, de megettem... ha meg nem, anyám beállt a hűtőhöz :-P , más nincs... azt kell enni amit főzött.
Nem szeretek enni. A mai napig, még a rosszul evő Bogár is többet fogyaszt, mint én.
S még csodálkozom, hogy nem eszik :) Tiszta anyja. Csak csoki...
Mára már van annyi eszem, ha valamitől a belem forog nem eszem meg, s anyám is felhagyott a kikényszerítéssel.
Majd eszenek... én is feladtam a kínlódást, csak magamra kell figyelnem, hogy nekem természetes, hogy nem eszem, Bogarat kínálgatni kell, mert magától nem fog kérni az biztos :-P
Puszi
Ja! MSN? Van?

Kislányunk