Csepp-csepp...

Először is köszönöm,hogy nem felejtettetek el.Az életem "rendezése" egyelőre csak annyi,hogy sikerült befejezni a sulimat,tavaly októberben.Én lepődtem meg a legjobban a 4- es átlagon.Innen is látszik,hogy egy gyerek mennyiben megtudja változtatni az embert.Sokkal jobban félek,pl. autóban,ha gyorsabban megyünk,meg az új dolgoktól.Pedig régen milyen büszke voltam magamra,hogy milyen vagány,ügyes csaj vagyok,ha egyáltalán illik az ember lányának ilyesmit mondani magáról ;) Ehelyett most olyan lámpalázas voltam,hogy írásbeli vizsgákon,főleg az elsőn,nem tudtam a tollat fogni se remegés nélkül,igaz,ha belegondolok tudom az okát is.Nem kevés pénzbe került,egy év suli kb 250ezerbe került,tekintve anyagi helyzetünket,tudtam nem hibázhatok,csak a vizsgadíj 43ezer volt.Szóval cukrász lettem.Azt hittem ezzel a legnagyobb gond letudva,de mint kiderült,mégsem.Egy hét után sikerült elhelyezkedni,3 munkahely közül választottam ki,nem adva az elveimből,mondom nem baj ,ha kevesebb a pénz,de itt lehetett a legtöbbet tanulni.Milyen szép is az élet,gondoltam.Amig nem jött január.Rögtön lapátra is tettek.Mégcsak a szemebe se nézett,azt mondta,nem bír a cég megtartani ,mert mostmár kevesebb a rendelés.Persze ,én naív.!!!Most,hogy lejártak az ünnepek,pár hónap tudással nem igazán kellek a kutyának se.Hát 30 éves vagyok és ennyire rossz emberismerő!!Hihetetlen!!
Na,de ennyit rólam.Majdcsak lesz valahogy!
Timikém,vagy inkább Timinórám(így hívja magát),nagyot nőtt.Túlzás nélkül állíthatom,hogy párját ritkítja...Mindenben szépen fejlődött,leginkább a hisztizést fejlesztette igen magas fokra.De emellett,felfedezett más dolgokat is.Pl,hogyan tud minnél hamarabb az ujjai köré csavarni mindenkit,főleg az apját és engem.Mint ma este is.
Mondom neki :-Szedd össze a játékokat és öltözz pizsamába!
Mire ő:-Nem tudom,,anya!Fáj a lábam!
-Timi,azonnal szedd össze,mert,hanem akkor kidobom az egészet.
-Kidobod?!-elkezd sírni és bömböli:-De én szeletlek ,anya!!Ne hajagudj,de úgy szeletlek!!-és már potyognak a krokdilkönnyek.
Szóval,így állunk.Tudja,hogy mit akar.
Hónap végén meg megy oviba,mikor betölti a 3 évet,egyik nap bölcsibe,másnap már az oviba lesz.Már voltunk és nagyon tetszett neki,haza sem akart jönni.Tulajdonképp nagy szerencse,hogy ilyen ügyes.A bölcsit is megszokta,pillanatok alatt.Ha néha reggel kijelenti,hogy :-anya,nem akalok menni bőcsibe!,akkor tudom,hogy másnap már beteg lesz.mert nem létezik olyan nyavalya, amit haza ne hozna.Főleg a köhögésekkel van baj.Hamarosan folytatom,meg nekiállok pótolgatni is.puszi mindenkinek!