2009. október 16., péntek

Belevágtam???

Nem is hiszem el!!!Már pár hónapja gondolkodtam rajta,de valahogy mindig azzal hagytam félbe a dolgokat,hogy nem ,nem megyek egyelőre melózni.Már csak azért sem,mert 9-től 6-7-8-ig van a munkaidő.Ezért is fogadtam meg,hogy ,ha megtehetem valamikor ?szarok a kereskedelemre.Amellett,hogy eléggé megbecsültek,mégis egy kötekedő a főnöknőm.Nem beszélve arról,hogy még záráskor is rá kell csörögni,hogy hazamehetsz-e.Mert hazamenni csak úgy lehet,ha rendben van minden,ami sose lehetséges,mert jön az árú,ki kell pakolni,kell takarítani ,meg rendet rakni,amit a kedves vásárló széttúr,de elég ember sosincs,akárhogy is panaszkodnak az emberek a nagy munkanélküliségre.Meg sem tudnám számolni,hány munkatársam volt 5 év alatt,mihelyt meglátták,mennyit kell kevés pénzért dolgozni,rögtön leléptek.Ezen sokat gondolkoztam az elején.Hogy lehet az,ha valakinek nincs szakképesítése se,meg a kemény fizikai munkát se bírja,mennyi pénzt kellene kínálni neki,hogy megmaradjon.Biztos ,hogy nem úgy gondolkoztak,mint én.Szó,mi szó az elején nekem is kevés volt a fizetésem,de kellett a bejelentett munkahely a papírjaim miatt, ezért maradtam.Valamit valamiért.Utána,meg maradtam ,mert megemelték a fizetésem,mert kaptam kis elismerést,hogy jó munkaerő vagyok.De nem megy ez pár nap alatt.na,mindegy.
Elcsapongtam kissé.
Szóval.azon agyaltam,ahogy beütöttek kisebb-nagyobb gondok,hogy jó lenne visszamenni melózni,de Timi miatt,meg a suli miatt sem menne a dolog,mert ugyebár nem lehetek egyszerre annyi helyen.S akkor gondoltam el,mi lenne,ha csak 5-6 órára mennék vissza.De rögtön el is dobtam az ötletet,ismerve a főnöknőmet,aki ,ha tehetné 24 órát nyomatna le velem 8 órai pénzért.Így nem is léptem volna a tettek mezejére ,ha ma nem találkozom az üzletvezetővel,és csak úgy viccesen megemlítettem neki,hogy ne menjek-e vissza dolgozni.Azonnal igent mondott,mire én bedobtam,hogy csak max 2-ig melóznék.Erre is azt mondta,hogy JÓ!!!persze,előbb beszélni kell a főnökkel,hogy vajon mit szól hozzá???mert nem hivatalosan kellene,hogy a Gyed is megmaradjon,de mivel pénztáros vagyok elég veszélyes.Mondtam neki,hogy kérdezze meg,aztán akkor majd én is eldöntöm,hogy tényleg menjek.Ami elég nehéz lesz tekintve,hogy Timimtől nem tudom,hogy válok meg akár egy fél napra is.Persze,van,hogy rábízom másra is,most főleg a suli miatt is,de az a heti egy nap is elég ahhoz,hogy úgy érezzem,hogy megszakadok,úgy hiányzik.Pedig nem is mindig sír,attól függ kivel marad,de gondolom ez megváltozna,ha rendszeresen,nap,mint nap otthagyom a tesómnál.Ja,és a pénzen is kell gondolkodjak,mert a tesómnak is ki kellene fizessem a takarítás pénzét,amit persze nem kért,de nem lehetek ennyire...
Szóval,nagyot akar a szarka,elbírja a farka???
Néha azért elgondolkodom rajta,hogy miért pont én??nem ülhetek meg nyugodtan a hátsó felemen.De valami mindig hajt.Még terhesen is 35 hetesen is dolgoztam,ami nem volt könnyű,mert a 10-12 órából,7-et a pénztárgép mögött dekkoltam,a többit,meg árú kirakással,stb.Emlékszem,hogy az utolsó hetemen,pont mostam az alsó polcot le,mikor egy kedves vásárló a fejemre rakta le a kosarat ,azt hitte,hogy a fejem is polc.Akkor döntöttem el,hogy lakásvásárlás ide vagy oda,többet nem melózok,mert olyan mérges lettem,hogy majd megszültem mérgemben.Hiába,na nem szeretek emberekkel dolgozni,nem nekem való a kereskedelem,mert egyszer valakit megölök.Érdekes,hogy a kollégáimmal,1-2 kivételtől eltekintve,mindig jól kijöttem,de eladónak pocsék vagyok, ez az igazság.De a pénz miatt nem lenne rossz,csak az emberek ne lennének,hihi.A tanulásnak is ezért álltam neki újra,igaz, ezt is hamarabb kellett volna,de sosem volt erre idő.mióta a sulit befejeztem.És,ha jó a megérzésem,visszavesz a főnöknőm és tényleg visszamegyek,még ezt a 2 évet úszom meg munka nélkül.Pedig a férjem se nagyon akarja,hogy menjek,de látom rajta,hogy milyen fáradt,sokszor még vasárnap is melózik,hogy ne hiányozzon semmi.Vagy lehet csak én keresek magyarázatot arra,hogy miért is viszket nekem annyira....nem tudom...valaki tudja????????

15 megjegyzés:

admin írta...

Biztos vissza akarsz menni dolgozni? Később hiányozni fog az az idő és lehet, hogy sajnálni fogod, hogy nem voltál Timcsivel.
De hát ezt végül is neked és csak is neked kell eldöntened!
Van, ami a munka mellett szólhat, de olyan is van, ami ellene...
Timi

admin írta...

Megváltozott az elérhetőségünk: www.bebibogyo09.blogspot.com
Üdv: Máté

Anna írta...

Érdkes.Mind két dolognak van visszahúzó ereje.Timike:persze az ember örökre a gyermekével maradna.Pénz:a pénz sajnos befolyásol sokmindent.Nekem is muszály visszamennem dolgozni ha Anna betölti a két évet.Sajna.

admin írta...

Értem én, hogy örökké tudnánk a gyerekünkkel lenni. Csak van úgy, hogy ki lehet húzni még 1 évet...valahogyan.
Na de ez nem is az én dolgom!
Nem kell kiokosítani a témában, én csak épp írtam egy megjegyzést a Kistücsök blogba!

Dorisz írta...

Ezt csak te tudod eldönteni, hogy mit is szeretnél, vagy mi is lenne a legjobb. A tesóm azt mondta, ha a fia betölti az első életévét visszamegy dolgozni, mert kell a pénz a lakástörlesztésre. Ezt ő tudja, de mindegy. Tiétek a döntés.
Puszi: Dorisz és Rami

Hajnalka írta...

Sziasztok! OLvastuk a dillemmát. Hát igen a mai időben általában mindig a pénz beszél. Nem csodálkozom ha valaki mindezek mellett olyan típus is, hogy nem akar otthon maradni. Reméljük sikerülni fog ahogyan szeretnéd, s kisasszony is megszokja majd biztosan, hogy kicsit az anyukája nélkül kell lennie.

Izabella:-Szabina es Julia írta...

Hat szerintem te tudod hogy vissza kellene-e menj ,mar lattom szegeny kis Timit anya nelkul,de majd csak megszokja emlekszem en akkor mentem vissza mikor Szabina 1 eves es 3 honapos volt.Szegenykem eleinte sirt aztan nem volt semmi baj.Szabina

Millus írta...

Helló!
Foglalkoztat engem is a tma,hogy dolgozni kéne...Mi se vagyunk gazdagok!De tudod az az igazság,hogy ezt a 3évet amit itthon lehetek a gyerekkel,senki nem adja vissza,ha nem használom ki!nagyon jól jönne a pénz,mert nagyon érzeni nálunk is,hogy nem keresek,de én tudom,hogy megbánnám hogy nem a gyerekkel törődtem,meg foglalkoztam,amikor annak volt az ideje....Nemtudom mennyire súlyos az anyagi helyzetetek,mert nyílván ha az éhenhalás fenyeget akkor nincs mit tenni,menni kell!De ahogy írod,hogy apátok többet dolgozik(szerencsére tud többet),hogy meglegyen minden,akkor ne erőltesd...oké hogy fáradt(lehet szívtelen vagyok),de nekik ez a dolguk most!Nemtudom a te párod milyen ezért én írok az enyémről,szóval én tudom róla,hogy ha visszamegyek dolgozni ha Lara 3éves lesz,és ugyanúgy a háztartás,meg a gyerek,meg a munka rámszakad,akkor nem fog sajnálni,sem a munkát kivenni a kezemből,hogy pihenjek!

Millus írta...

Ja!Nagyon klassz a babanaplótok!!!!Hihetetlen,hogy ő is milyen picuri volt!

Emese írta...

Sziasztok!!!
Teljesen megértem a dillemmádat!!!!Én Emese 2 hónapos kora óta dolgozom,és tudom milyen nehéz volt itthon hagyni,még ha tudtam is,hogy apával van és semmi gond nem lehet.Nálunk ezért is más,mert olyankor apa a bébicsősz.Bár bennem volt egyfajta önzőség is,mert én úgy gondoltam,hogy az a szabadság "jár" nekem,amit a munkával töltök.Veled ellentétben én imádom az embereket és szeretek velük foglalkozni,ezért érzem én kikapcsolódásnak.Viszont így apa feladta a másodállását és így én dolgozom "helyette".Viszont élvezheti a lányával töltött időt.Látom rajtuk,amikor haza jövök,hogy mennyire kiegyensúlyozott a kapcsolatuk,már most,és Emese meg is van apáért őrülve.Szerintem ennyi neki is jár...Nálatok is,lehet hogy apának jól jönne egy kis "lazítás".Gondolom ő is több időt szeretne veletek tölteni,de ez a rohadt pénz...Nekünk anyáknak is nehéz valahol ott hagyni a gyereket megőrzésre,de biztosan az apáknak is rossz mindig csak hajtani...
A döntés a te kezedben van...
Sok sikert!!!!!
Puszi:Emeséék

Melcsi írta...

Sziasztok! Előbb-utótt úgyis vissza kell menj dolgozni, és most itt a lehetőség. Én azt mondom vágjatok bele, drukkolunk Nektek, hogy minden simán menjen!
Puszi: Levi, Zsófi, Melcsi

Beatrix írta...

Ha van rá lehetőséged szerintem is ragadd meg az alkalmat! És a 6 órás munka neked se olyan sok, de mégis más környezetben vagy. Sok sikert hozzá! Puszi

Wiky írta...

Szerintem nincs az a nő, aki a gyerekével töltött perceket elcserélné a stresszes munkahelyi létre. De hát ami muszáj, az muszáj. Manapság örül az ember, ha visszaveszik... ;-)

Én szorítok!!!! ;-)

Pusza

vajdakrisztian írta...

Sajnos a mai világban a pénz uralkodik:s...nehéz a döntés!Én mondjuk 3 év után is alig tudtam elszakadni Krisztiántól:s...de már neki is szüksége volt a társaságra.
De nem tudom a te esetedbe mi lenne a jó.Hallgass a megérzésedre,és reméljük sikerül jól döntened!
Puszilunk

Bogár és Gerti írta...

Nem könnyű a döntés... ezt nektek kell meghozni.
Lili sem volt még 2 éves mikor elmentem dolgozni... lemondtam a gyedet... bár nekem csak 2 haviról kellett... a gyes is több mint a semmi, ha van munkád :)
Én azt mondom... akkor kel menni, amikor van hova... mennék én is újra... csak hova :(
Puszi

Kislányunk